Author Information
N. E. M.
Ott ülsz mellettem a padon
Itt állsz mellettem a buszon
Összefutunk a vasútállomáson
Ez csak véletlen...
A tekintetedet rajtam hagyod
A kezeddel a kezemet fogod
A lélegzetem hallgatod
Ez csak véletlen.
Figyelsz a néma szóra, amit mondok
A vágyaimat már azelőtt tudod,
Hogy én azokat kigondolom
Ez csak véletlen?
Nem, magamat tovább nem ámítom
A karma minket összeköt, látod?
A Sors velünk nemcsak játszott
De te ezt figyelmen kívül hagyod
Hiszen neked van saját álomvilágod
Élj tovább benne, nem bánom
Tovább sajnos nem várhatok
A saját utamat járom
Nincs több véletlen!
2007. június 12.
